9. nap
Elmentünk meglátogatni az iskolát ahova a foglalkozásokat
szervezzük, általános iskola és óvoda egyben, kisgyerekek, hangosak, nem
beszélnek csak törökül, ergo meg fogják gyilkolni a csoportot ha túl közel
engedjük őket. Felajánlották hogy festhetünk a falra a gyerekeknek, az előző
csoport már alkotott valamit, az is be lehet majd fejezni.
Még délelőtt elmentünk bevásárolni, háromszor olvadt le az
agyam minimum hogy mekkora hülyeségeket képesek kitalálni irgalmatlan drágán
csak mert náluk otthon olcsó.
Délután törökóra volt, a nyelvtani része egyelőre nagyon hasonlít a magyarra (ragozás) ami nekem nem hátrány, de a többiek fél órára leragadtak ott, hogy hova tűnik a létige.
Délután törökóra volt, a nyelvtani része egyelőre nagyon hasonlít a magyarra (ragozás) ami nekem nem hátrány, de a többiek fél órára leragadtak ott, hogy hova tűnik a létige.
Georgianával lementünk focizni a helyiekkel, az összes kis
nyomi rögtön szerelmes lett bele, így gyakorlatilag a meccs arról szólt hogy ki
tud több passzt adni neki, miközben az ötéves kislányokkal ugrókötelezik.
A délutáni bevásárláskor Angelához a helyi boltos
hozzávágott 5 liter házi készítési Rakit, nem teljesen tiszta előttem a
történet hogy miért de azért nem panaszkodok, este meg is próbáljuk hogy
milyen.
Megpróbáltuk milyen. Három kör után mindenki nagyon
szeretett mindenkit. Most kíváncsian várom hogy mennyire emlékeznek ebből ha
felébrednek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése