It's ALIVE!

6. nap

Feladtuk a közös reggelizést,igazából nem sok előnye volt a közösség élményen kívül de mivel elvileg 8-tól vannak a programok a közösségi élmény helyett mindenki az alvásra szavaz. Ezt olyan sikeresen teszik hogy fél nyolckor már sorozatban harmadik napja csak én és Angela vagyunk ébren. Persze vannak előnyei, nekem még jutott Nesquick, a többiek kénytelen lesznek valami igazi ételt találni maguknak.

Reggeli után kimentünk takarítani a partot, most a partbejárattól balra indultunk, kíváncsi vagyok hogy szerdán mi lesz ez a program mert a part jobbra és balra kb 2 km hosszan kész. Már látom hogy a csapat elindul, 500 méter után szemét híján elveszíti az érdeklődését és leül a partra napozni. Borzalmas lesz :D

Ebédre mi főztünk, csirke meg krumpli, a paprikát inkább messziről elkerültük, jobb a békesség.

A délutáni hivatalos program workshop volt, ötletelni kellett hogy a helyi gyerekeknek mit tanítunk a környezetvédelemről, meg megszavaztuk hogy az egy hónap múlva esedékes iskolai banzájon színdarabot fogunk előadni. Eddig annyi biztos hogy az összes helyi iskola tanulói és az ő szüleik fogják megnézni, nem fogunk beszélni, én egy gonosz halászt játszom a Gitáristen pedig a mamateknőst. Már alig várom.

Reklamáltam Yusufnál hogy nem láttunk még élő teknőst csak döglöttet az meg nem is érdekes, felültünk a motorjára és elmentünk a helyi gyárhoz. Itt van a cső amiből a gyári hűtővíz a tengerbe ömlik, a meleg pedig odavonzza a teknősöket.
150 méterről lehet látni a fejüket egy-egy pillanatra de azért legalább elmondhatom hogy végre láttam élő teknőst is.

A teknős. Messziről. Szar kamerával. De ott van. Én látom.

Yusuf bevitt a városba is, itt nincsenek kocsmák, van egy biliárdszalon meg néhány teázó de egy nő sincs egyikben sem, elvileg nem tilos bemenniük, de ez egy kisváros és furcsán néznének. Hát igen érdekes egy kultúra ez…… A tulaj a neten fogad mindenféle meccsekre, tőlem kért tippeket a magyar bajnokikra, már látom magam előtt, ahogy a körmét lerágja a hétvégén hogy nyerjen a fradi.

Vacsorát is Yusuf csinált, nagyon jó volt de lehet hogy a diétámnak nem tett jót hogy 10-kor kezdtük el enni a nagyjából 2 liter olajban kisült májat meg zöldségeket. Amíg a főzés zajlott bevállaltam hogy lemegyek a boltba kenyérért, a boltnál negyed órát beszélgettem a helyi gyerekekkel, megtanítottak ötig számolni és megbeszéltünk egy focimeccset mára.

Este elmentünk az étterembe megünnepelni Seyhan születésnapját, egy az egyben ugyanazok a zenék és táncok mentek mint három napja nem is maradtunk túl sokáig, bár a Gitáristen azért csak végignyomott egy kacsatáncot. Így is egyre értünk haza, át is toltam reggelre a naplóírást hogy a többiek tudjanak aludni, a mellettünk lakó család viszont úgy gondolta hogy az alvás túlértékelt és kettőig érzelmes népdalokat üvöltöttek.

Ma elkezdjük a töröktanulást ha minden jól megy estére képes leszek akár tízig is elszámolni.