Adana

18. nap

Erős szél reggel de legalább nincs 35 fok mint tegnap. Az olaszok, Abir, Kalina és én elindultunk Adanába várost nézni. A busz út olyan másfél óra, de legalább van alkalmam megfigyelni a vezetési stílust, a duda a kormány oldalába van építve hogy könnyen lehessen használni, a lámpák ugyan el vannak látva villogó zöld funkcióval is de ez senkit nem érdekel, csak nagyjából tartják be. A kedvencem a „sunnyogós technika”, ha pirosat kap a busz a gyalogosok miatt akkor nagyon lassan elkezd gurulni és ha nem üt el senkit akkor áthajt a zebrán és megy tovább.

Adanában át kell szállni egy másik buszra, mivel számomra az összes ugyanolyan tuti eltévednék hazafelé.

Először megnézzünk a nagy mecsetet, két helyi is gyorsan elkezd róla mesélni, abban egyetértenek hogy ez a második legnagyobb mecset csak abban nincs konszenzus hogy a világon vagy csak keleten. A tornyai 99 méter magasak, azért mert Allahnak is 99 neve van. 

Utána a folyóparton és a bazársoron sétálunk, Kalina minden egyes rohadt bokornál megáll pózolni, ebben még költői túlzás sincs, 300 képet csinált egy nap alatt.
A nap vége felé visszakanyarodunk a mecsethez, Kalináék elmennek fotózni magukat valahova, mi addig a mellettünk lévő rétre megyünk ahogy sárkányfesztivál zajlik (sárkányeregetés nem a mitológiai lény [sajnos]), egy darab használható képet se tudok csinálni róla, de élőben nagyon jól néz ki. Már éppen indulnánk amikor megérkezik egy HÍRESSÉG. Fogalmunk sincs hogy ki ő és miért híres, de mindenki akar vele egy közös fotót és egyszerre 4 fotós és egy kamerás kíséri. Megfog egy gyereket és megcsókolja. Akkor tuti politikus.

Hazafelé csak azért is rossz buszra szállunk.

Holnap megnézzünk a királylány kastélyát, elvileg 8kor indulunk, kíváncsi leszek.