Mérleglelés

27. nap

A tervek szerint itthon maradtunk hogy festegessünk egy kicsit a szombati előadásra, annyira nem bántam, volt vagy negyven fok, felhős párás idő, szerintem már csak ezért is mindenki tiszta ideg volt. Én Lucával a teknősjelmez páncélját festettem, Angela a kagylóit csinosította, a Gitáristen pedig az ujjaival festett ipari mennyiségű kagylót pirosra és kékre. Igazából nem tudtuk kiszedni belőle hogy ennek mi értelme de végül hagytuk hadd csinálja. Sajnos nem kötötte le eléggé és volt energiája beszélni közben. Szerencsére vettem új fülhallgatót így ha maximumra tekertem a zenémet akkor nem hallottam, sőt ha becsuktam a szemem akkor még csak nem is láttam mit csinál. A módszer kicsit megnehezítette a festést mert nehéz úgy vonalon belül maradni hogy nem is látom a vonalat de teljesen megérte.

Ebédelni a faluban akartunk, előtte bementünk a TEAM központba logót nyomtatni Angelának meg Lucának a biztosítási papírjait. Gitáristen is kitalálta hogy kell neki a biztosításos papírja, hiába mondtuk neki hogy ki fogják röhögni hogy ha elmegy orvoshoz azzal hogy begörcsölt a vádlija a múlthéten.

Ebédelni egy helyi kebaboshoz mentünk, itt egységesen minden boltban 2,5 pénz egy döner, kicsit mi is meglepődtünk, hogy sikerült elhitetni a gitáristennel hogy 25 líra lesz egy, plusz 5 líra a vízért meg a citromért. Sajnos mielőtt hazamenekült volna az evés elől, megkérdezte a tulajt hogy tényleg 25-be kerül e. Kis bizalmatlan.

Remekül szerveztük a napot, hazaérés után egy órával fordultunk is vissza bevásárolni, mivel a hűtőben nem bízunk teljesen húst nem vettünk, de legalább annyiban sikeres volt az akció hogy gitáristent ráállítottam a zöldséges nagy mérlegére. 65 kiló. Mellé 190 cm fölött van a gyerek.

Este megjött Georgiana és Juli is, valamikor a nap folyamán meg a maradék is visszaér, akkor kezdődhet a gyakorlás a remek színdarabra. Öröm és bódottá.

Kalina is megérkezett, gyorsan le is ment meglocsolni a fákat. Mondjuk esik az eső de hát szarni rá az nem ugyanaz.