Halódás

31-32. nap

Ki kéne fejlesztenem az újságírói képességeimet hogy azokról a napokról is tudjak valamit írni amikor semmi sem történik. 

Mint pl a pénteki, reggel nyolckor még nem esett az eső, Kalina nagy élvezettel elindult szemetet szedni, hogy ugye az 3 órás program mindenkinek és mi nyugodtan induljunk később de akkor tovább is kell kint maradnunk. Miután elment 10 perccel leszakadt az ég, mi sehova se mentünk, szép komótosan megsütöttük a reggeli tojást, teázgattunk kávézgattunk, pont befejeztük mire a bolgárék visszaértek teljesen szétázva. De ő se volt kiakadva és mi se röhögtük ki látványosan szóval fejlődik a társaság rendesen.

Délután szokásos takarítás, és aludtam a szobámban, az agysebészek pedig beszélgettek a tanteremben. Egyszer félig felébredtem és majdnem átmentem közösségi életet élni de éppen arról beszélt az egyik hogy mennyire szereti Hitlert meg Oszama-bin Ladent, hiszen tök okosak, elvezettek egy egész népet. Inkább visszafeküdtem.

Este a buli volt, jegyzet legközelebbre hogy taktikailag hibás lépés éhgyomorra bulizni menni, mert csúnya másnaposság lesz belőle.

Juice. Not even once.

És ezzel remekül át is vezettem a szombatra, 11 körül még senki nem volt ébren, úgy éreztem hogy jó lesz bemenni a városba. Nem volt jó ötlet, egy órán keresztül kicsit zombiszerűen üldögéltem a parkban és a madarakat etettem tökmaggal. Utána felszálltam a buszra és hazajöttem. Best program ever.
De legalább szép idő volt és a mosógépet is megjavították.