Killingspree

42. nap

Reggel szinte hihetetlen de parttakarítás, Georgiana nem jön, éppen haragban van a világgal, bár elég idegesítő amikor 10-kor oszt meg valamit a Facebookon „good morning” aláírással, míg mindenki más már nyolc óta a parton szenved. Később se jobb, látványosan elvonul a másik lakásba valamit csinálni.

Ebédre megint kreatívkodás van, Juli csinál valamit sok zöldségből meg rizsből, szerencse hogy minden étkezéskor mindenki nagyon éhes.

Délután törökóra, az accusativ és dativ nekem már kicsit sok, mondjuk a csoport is így van vele, mikor a tanár felajánlja hogy mondjunk példamondatokat amiket majd közösen lefordítunk mindenki nagyon csöndes lesz, az oktató meg inkább befejezi az órát.
Pedig tényleg remek szórakozás összerakni olyan szavakat mint „uyumayackiniz”. Ebből az „uyu” a szó. A többi a toldalék. Amúgy azt jelenti hogy nem fognak aludni.
Georgiana persze látványosan szenved még mindig, ennél már csak az látványosabb ahogy mindenki leszarja. Bár engem kezd kicsit idegesíteni. Főleg azzal hogy egy hete nem szól hozzám nyilván fogalmam sincs miért.

Délután Angelával bemegyek a boltba, még mindig hihetetlen hogy itt az egy kiló citromért 2 lírát kell fizetni. Angelának mondjuk annyit se mert az öreg boltos be akar vágódni nála a kiló ingyen citrommal.

Este vacsora előtt jutok el arra a pontra hogy beszélgetek Georgianával mert még egy nap és valaki megüti. Szerencsére a tréningen egy egész délelőttöt szenteltünk a konfliktuskezelésre és a kommunikációra szóval a tudás és az igazság az én oldalamon áll mi baj lehet.
15 perc alatt elérem hogy ne megossza a gyűlöletét az egész világgal hanem irányítsa az egészet rám. Hát írjuk be félsikernek. Talán ha egy egész napot a kommunikációra szántunk volna az „ez nem verseny, dolgozzatok együtt” játékok helyett…..

Este még a Gitáristennel is sikerül egyet ordibálnom, ha sikerül tartanom ezt az ütemtervet akkor a hét végére már senki nem áll velem szóba csak a teknősök meg a kóbor kutyák.