Ó

54. nap

Azért jó délben kelni mert az embernek nem kell foglalkoznia a reggelivel, rögtön lehet az ebéddel kezdeni. Ami mondjuk nem hátrány ha mindig elfelejt bevásárolni előző nap.
Angela úgy döntött hogy mindenképp ki akarja próbálni a török pizzát, Georgiana meg én is vele mentünk Mersinbe hogy találjunk egy helyet ahol ehetünk. Érdekes úgy keresni egy ételt hogy nem tudod hogy hogyan néz ki, gyakorlatilag az összes étteremnél, kebabosnál és pékségnél megálltunk hátha látjuk kiírva. Nem láttuk. De nagyon segítőkészek voltak, a következő sarkon jobbra, utána 100 méter egyenesen. De valószínűbb hogy csak ezt a mondatot tanulták meg angolul mert bárhol voltunk a városban ugyanezt mondták. Végül egy srác elkísért az étteremig, annyira nem volt bonyolult, a helyet úgy hívják hogy "Alibaban" és ott van közvetlenül a Burger King mellett. Talán ha ezt mondják a hülye 100 méterük helyett........
A török pizza amúgy gyakorlatilag vékony tésztás melegszendvics, semmi különös. De legalább mikor a lányokkal megyek étterembe a teára meghívnak a pincérek.

Ebéd után bementünk a bazársorra, sajnos ez még mindig nem a turistabazár, ahol tradicionális török ruhákat lehet venni; inkább a másolt filmes, hamisított ruhás vonalon mozog. Veszek is egy kamu Converse cipőt 30 pénzért, legyen emlékem a bazárról.